Az RMDSZ részéről négy újabb államtitkárt neveznek ki jan. 14-én. Oktatásügyi Minisztérium: Béres András; Területrendezési Minisztérium: Borbély László; Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium: Kovács Adorján; Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium: Bara Gyula.
Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémia filozófiatanára 55 éves, Görgényszentimrén (Maros m.) született, nős, két fia van; a Babes-Bolyai Egyetem történelem-filozófia szakán szerzett diplomát 1995-ben, jelenleg ugyanott doktorandus; a marosvásárhelyi színművészeti főiskola adjunktusa, a színházelméleti és beszédtechnika tanszék vezetője, számos filozófiai, esztétikai és színházelméleti tanulmány szerzője; az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapító tagja, 1990-1993 között alelnöke, majd tagja volt az RMDSZ Országos Elnökségének, városi tanácsos, 1993-tól az Ügyvezető Elnökség Oktatásügyi Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Borbély László 1954. március 26-án született Marosvásárhelyen, nős, egy gyermeke van. A Temesvári Egyetem közgazdasági fakultásán szerzett közgazdászi diplomát 1973-ban. Közgazdászként dolgozott Szászrégenben, majd Marosvásárhelyen. 1985-ben Bukarestben, 1991-ben Salzburgban végzett posztgraduális tanulmányokat. 1990-1994 között az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, 1990-1996 között Maros megyei képviselő, 1991-1994 között a képviselőházi frakció alelnöke, 1994-1996 között a Képviselőház Állandó Bizottságának titkára, 1992-1996 között a Románia-Európai Unió parlamenti vegyes bizottságának tagja. Kovács Adorján 58 éves, nős, a Bukaresti Agrártudományi Akadémián 1965-ben szerzett kertészmérnöki diplomát, szőlészeti doktorandus, a Valea Calugareasca-i, majd a balázsfalvi szőlészeti és borászati kutatóállomáson tudományos kutató, majd főmérnök, 1994-től II. tudományos főkutató, a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem konzulens professzora, Fehér megyei tanácsos. Alapító tagja és alelnöke az RMGE-nek, több szőlészeti és borászati tanulmány szerzője. Bara Gyula Csíkszeredában született, 47 éves, nős, egy fiú és egy leány apja. Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, majd 1974-ben közgazdászi és kibernetikusi diplomát szerzett a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia Gazdasági Kibernetika szakán; 1991-ben a svájci Neuchâtel Egyetemen vállalkozásfejlesztést, az Egyesült Államokban gazdasági és pénzügyi elemzést-tervezést tanult. II. tudományos főkutató a bukaresti informatikai kutatóintézetben, számos tudományos munka és jelentős kibernetikai tanulmány szerzője, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke, 1992-1996 között bukaresti városi tanácsos. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 14., 944. sz./
1999. június 10.
Bara Gyula kezdettől, 1990 óta volt az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke. Máj. 11-én tisztújító összejövetelt tartottak, Vajda Ferenc képviselőt választották elnöknek. Bara Gyula a Központi Informatikai Intézet kutatója volt, szakterülete a számítógépes rendszertervezés, - elemzés és programozás. Bara 1997. januárjában munkaügyi államtitkár lett, 1998. dec. 29-én Radu Vasile miniszterelnök államtanácsossá nevezete ki, a miniszterelnök tanácsadóinak egyike. Bara Gyula munkaügyi államtitkárrá történő kinevezése után két évig azzal foglalkozott, hogy megteremtse a rendszert, az előremutató koncepciót. Eddig ilyen nem volt a minisztériumban. Bara Gyula kidolgozta a teljesítmény alapján történő bérezés elvét, ez is új volt a minisztériumban. Jelenleg államtanácsos. Panaszlevelek, följelentések, törvény-kezdeményezések, külföldi szervek megkeresései kerülnek az asztalára. Bara jelenleg végzi a kormányépületben zajló munka rendszerbe foglalását. - Jelenleg hiányzik az előzetes műhelymunka, az elemzés. - Az előző kormánynál elmaradt az egyeztetés, ezt is rendszeresíteni kell. /Barabás István: Rendszerben az erő. = A Hét (Bukarest), jún. 10./
2000. december 4.
Közzétették a november 26-i szavazás végleges eredményeit. Az RMDSZ a 140 fős szenátusban az eddigi 11 mandátummal szemben 12 mandátumhoz, a 327 fős képviselőházban a korábbi 25 hellyel szemben 27 helyhez jutott. Az RMDSZ hat erdélyi megyében végzett az élen. A szövetség szerezte meg Szatmár megye mindkét szenátori helyét, s a korábbi kettő helyett három képviselőt küldhet. Hargita megyének továbbra is csak RMDSZ-es szenátorai és képviselői lesznek, Kovászna megyében pedig csak a választásokon győztes PDSR jutott egy képviselői helyhez az RMDSZ-en kívül. A szórványban élő magyarok Hunyad megyében képviselői mandátumhoz jutottak, és első alkalommal lesz parlamenti képviselője az RMDSZ bukaresti szervezetének. Ez utóbbi a külföldön leadott szavazatoknak köszönhetően történhetett meg. Az RMDSZ képviselői: Arad megye - Tokay György (ügyvéd, 61 éves) Bihar - Szilágyi Zsolt (politológus, 32), Fazakas László (református lelkész, 43), Székely Ervin (jogász, 43); Brassó - Kovács Csaba (jogász, 45); Bukarest - Pataki Júlia (jogász, 33); Hargita - Ráduly Róbert (mérnök, közgazdász, 32), Asztalos Ferenc (tanár, 55), Garda Dezső (tanár, 52), Antal István (mérnök, 52), Kelemen Hunor (állatorvos, tanár, 33); Hunyad - Winkler Gyula (mérnök, 36); Kolozs - Kónya-Hamar Sándor (filozófus, tanár, 52), Vekov Károly (tanár, 53); Kovászna - Márton Árpád (színész, 45), Tamás Sándor (jogász, 34), Birtalan Ákos (közgazdász, 38); Máramaros - Böndi Gyöngyike (közgazdász, 48); Maros - Kelemen Atilla (állatorvos, 52), Kerekes Károly (jogász, 52), Borbély László (közgazdász, 46), Makkai Gergely (meteorológus, 48); Szatmár - Varga Attila (jogász, 37), Pécsi Ferenc (közgazdász, 56), Erdei Doloczky István (mérnök, 45); Szilágy - Vida Gyula (jogász, közgazdász, 68); Temes - Toró Tibor (fizikus, 43). Az RMDSZ szenátorai: Bihar megye - Pete István (közgazdász, 47), Calarasi - Vajda Borbála (geofizikus mérnök, 42); Hargita - Verestóy Attila (mérnök, 46), Sógor Csaba (református lelkész, 36); Kolozs - Eckstein Kovács Péter (jogász, 44); Kovászna - Puskás Bálint (jogász, 51), Németh Csaba (tanár, 49); Maros - Markó Béla (tanár, 49), Frunda György (ügyvéd, 49); Szatmár - Szabó Károly (mérnök, 57), Kereskényi Sándor (tanár, 49); Szilágy - Seres Dénes (jogász, 47). /Harminckilenc RMDSZ-honatya a parlamentben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2002. július 13.
Megjelent a Bukaresti Magyar Közlöny, az RMDSZ bukaresti szervezete lapjának új száma /2. évf., 5. sz./, melyben a népszámlálás előzetes eredményeit elemezte Czédly József statisztikus. A lapban a bukaresti Demény Lajos történészprofesszor beszámolt a július elején Iasi-ban megrendezett nemzetközi csángó konferenciáról. /Bukaresti Magyar Közlöny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./
2003. május 27.
Teljesen természetes, hogy egy igazi európai szobra megtalálható egy európai fővárosban - fogalmazott Razvan Theodorescu művelődési miniszter Bartók Béla bukaresti szoboravatási ünnepségén, amelyet Czédly József, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke nyitott meg. "Ahogy beléptem a Herastrau parkba és megláttam Ady Endre szobrát, tudtam, hogy Bartók, Ady és Petőfi szomszédságában itthon lesz" - fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök ünnepi beszédében. Van-e frappánsabb válasz a globalizáció félelmére, mint Bartók Béla válasza, aki a XX. század egyik legkiválóbb zeneszerzője, a modern ember egyik legkiválóbb ábrázolója - mondotta az RMDSZ elnöke Bartók Béla másik üzenete: az együttlét, az együttélés üzenete. Úgy volt az egyik legzseniálisabb, a legeurópaibb, hogy közben kezet nyújtott másoknak. Művészetével egymáshoz tudta kapcsolni a Kárpát medence lakóit. - mondotta az RMDSZ elnöke. /Bartók Béla üzenete: az együttlét, az együttélés üzenete. = RMDSZ Tájékozató, máj. 27./
2003. szeptember 25.
A Kárpátokon túl is ének magyarok, szétszórtan. Ramnicu Valceán legutóbb közel háromszázan vallották magukat magyarnak. Ramnicu Valcea városban tavaly októberben megalakult az RMDSZ területi szervezete; mára már negyven tagot számlál. Közös bennük, hogy hazavágynak. Minden érdekli őket, ami erdélyi. Könyvek, lapok, újságok és emberek. A bukaresti RMDSZ-szervezettől bútorok is érkeztek. Egy kis könyvespolc: a Ramnicu Valcea-i magyar könyvtár. Stanescu Szabó Anna, a területi RMDSZ-szervezet elnöke mesélt arról, miként kovácsolódtak közösséggé az otthonuktól messzire szakadt magyarok. 1997-ben Ramnicu Valceára érkezett Szabó Attila református lelkész. Ő volt az, aki felkutatta a magyarokat, és istentiszteleteket tartott számukra. Támogatást főként Pataki Júliától, az RMDSZ bukaresti parlamenti képviselőjétől kapnak. Ő "patronálja" a valceai szervezetet, fogadóórákat tart a magyaroknak, újságokat küld nekik. Ramnicu Valceán március 15-ét is megünnepelték. Stanescu Szabó Annakezdeményezte a magyarórákat is. Általában nyolc-tíz gyermek jön össze. /E. Ferencz Judit: Magyar sziget Olténiában. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), szept. 25./
2004. február 3.
A bukaresti Petőfi Házban január 28-án lakossági fórumot tartottak. A közönségben ott voltak a Petőfi Társaság tagjai, lelkészek, tanárok, mérnökök, Demény Lajos történész, Osváth Pál atomkutató, Bara Gyula informatikus, Varga Gábor kormányhivatalnok, rádió- és tévészerkesztők, újságírók, a bukaresti RMDSZ-szervezet elnöke. A Magyarok a Balkán kapujában című egyórás dokumentumfilm vetítése után Toró T. Tibor ismertette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának folyamatát és célkitűzéseit, valamint azokat a nehézségeket, akadályokat, amelyek az autonómia kivívásának útjában állnak. A vitában az autonómiatörekvésnek akadtak ellenzői is, főleg az idősebb korosztály tagjai közül. Kiderült, hogy eddig még nem készült el tanulmány a bukaresti szórványmagyarságról. A jelenlevők közül többen vállalkoztak arra, hogy a vitavezetővel, Boros Zoltánnal együtt kidolgoznak egy dokumentumot, amely a bukaresti magyar közösség megoldandó problémáit tartalmazná. /Világvárosi szórvány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./
2004. november 29.
Nov. 26-án az RMDSZ bukaresti szervezete új székházba költözött. A legutóbbi népszámlálás szerint mintegy 9000 főt számláló magyar közösség az évek során kinőtte a Petőfi Házban rendelkezésére bocsátott irodáit, ezért az RMDSZ vezetőségének közbenjárására megkapta az egykori Mezőgazdasági Bank épületének egyik emeletét. A házavatásra eljöttek az RMDSZ-honatyák, a történelmi egyházak képviselői, egyetemi oktatók, művészek, újságírók, diákok. Jelen voltak a bukaresti magyarság listavezető parlamenti jelöltjei: dr. Kövér György sebészorvos (szenátus), valamint dr. Cihó Miron történész, a Bukaresti Tudományegyetem tanára (képviselőház). Az ünnepséget Budai Richárd, a bukaresti RMDSZ elnöke nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ vezetője összefoglalta a kampánykörútjának tapasztalatait: összesen húsz ezer kilométert tett meg, ez idő alatt fölkereste eldugott falvak szórványközösségeit éppúgy, mint a tömbmagyar vidékek városait. Mindenütt szeretettel fogadták. /(Barabás István): Bukaresti magyar ünnep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2005. november 28.
„A bukaresti magyar oktatás régebbi, mint a román: a református iskola megjelenése előtt itt már folyt a katolikus oktatás. Éppen ezért nagyon nagy felelősség hárul ránk” – hangzott el Bukarestben, az Ady Endre Líceumban tartott ünnepi rendezvényen. A tanintézmény diákjai a hét végén a bukaresti magyar oktatás 190 évét ünnepelték. Leleplezték az emléktáblát. Mint elhangzott, Sükei (Sükő) Imre hajdanán Izmírtől Angliáig vándorolt támogatást kérni egy magyar templom és egy kultúrház építésére, hogy megszülethessen a bukaresti magyar nyelvű oktatás. Aki bukaresti és magyar, valószínűleg valamikor adys volt, vagy adys lett. A közel kétszáz év történéseit próbálták összefoglalni az ünnepségen politikusok, közéleti személyiségek, tanárok és akadémikusok. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött. Neculai Ontanu, Bukarest második kerületének polgármestere a román-magyar barátság fontosságáról beszélt, majd kiválósági plakettet és diplomát nyújtott át Bejan Ibolyának, az iskola jelenlegi igazgatónőjének. Dr. Terényi János bukaresti magyar nagykövet Ady szellemiségéről és annak a jelenre való hatásáról szólt, majd megkoszorúzta a költő mellszobrát, és könyvcsomagot adott át. Az Ady egyik volt igazgatója, Tulipánt Ilona elmondta, hogy amikor a bukaresti magyar iskolába jött, egy nagy család fogadta be tagjai közé. Buday Richárd Tibor, a bukaresti RMDSZ elnöke az iskolatámogatás fontosságáról beszélt. /Tapasztó Ernő: Kőbe vésett évszázadok a bukaresti Ady Líceumban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
2006. május 23.
Két, erre az alkalomra megtanult moldvai román népdallal lepte meg bukaresti közönségét Sebestyén Márta Oscar-díjas budapesti népdalénekes. A Bukaresti Magyar Napok záróünnepségeként tartott koncerten nem maradtak üres hely. A bukaresti RMDSZ főszervezésében egy héten át zajlottak a Bukaresti Magyar Napok. Változatos tevékenység folyt Bukarest egyetlen magyar iskolájában, az Ady Endre Líceumban, a Petőfi Házban és a Calvineumban. Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Korodi Attila államtitkár tájékoztatta a közönséget az EU-integrációval kapcsolatos kérdésekről. /Orosz Anna: Sámánének az Odeonban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2007. október 17.
Az Új Magyar Szónál dolgozók megünnepelték a Romániai Magyar Szó megjelenésének 60. évfordulóját. Ennek nincs oka, mert nincs közös a két újság között. A Romániai Magyar Szó országos demokratikus napilapként 1947. szeptember 1-én jelent meg, a kommunista párt pénzelte, ennek volt a központi magyar szócsöve. 1951. február 19-től lett hivatalosan a Magyar Népi Szövetség központi bizottságának napilapja, de ettől a lényeg nem változott. Az MNSZ megszűnése után, 1953. március 31-tól vette fel az Előre nevet és vált a néptanácsok lapjává, elismerve, hogy az RMSZ utóda, az évfolyamjelzést sem kezdte újra. Az Előre végül mint a Szocialista Egységfront lapja fejezte be pályafutását 1989. december 21-én. Másnap, december 22-én a volt Előre maroknyi munkatársa megjelentette az új Romániai Magyar Szót. Román Győző is részt vett az új lap indításában, mindnyájan szakítani akartak a múlttal. Azonban nem mindenki gondolkodott így. Bár megváltak több, a diktatúra idején hangadó kollegától, maradtak elegen olyanok, akik nem függetlenként, hanem az RMDSZ árnyékában szerették volna látni a lapot. A lapindítók többsége azonban nem akart újból pártlapnál dolgozni, s így az elején még ki lehetett védeni a szövetség lapfoglalási szándékát. Már a többedik számot szerkesztették, a lapot kiadó Transil Rt – ahol az újságírók voltak a részvényesek – beíratását is megkezdték, amikor megjelent a szerkesztőségben a bukaresti RMDSZ hat tagú küldöttsége, benne Domokos Gézával, Verestóy Attilával, Demény Lajossal, hogy átvegye az... Előrét. A szerkesztők megmondták, az Előrét, ha még létezik, menjenek és vegyék át, ez már a Romániai Magyar Szó, független napilap, amelynek nincs szüksége sem gazdasági, sem politikai mankókra, megáll a maga lábán. Nagyon hosszú ideig a magas példányszám és a reklám biztosította a szerkesztőségnek a szükséges pénzösszegeket. Azonban teltek az évek és mindinkább pártosodott az RMDSZ, a szerkesztőségben is megerősödött a hangja azoknak, akik az újságot pártlappá akarták visszaminősíteni. Lassanként a lapindítók is távoztak az RMSZ szerkesztőségéből, a lap élére kerülők könnyen átjátszhatták az RMDSZ-t kiszolgáló Birtalan Józsefnek (akinek a háta mögött Verestóy állt) a részvények többségét. A kisebbségi részvények azonban továbbra is a volt munkatársak kezében maradt, akik a közgyűlések alkalmával mindegyre felvetették a lap függetlenségének kérdését. Az RMDSZ vezetősége egy időn túl nagyon jól tudta, hogy a Gyarmath János vezette újság az RMDSZ támogatása nélkül nem jelenhet meg. Akkor ugyanis már óriási volt a veszteség. Olyannyira, hogy azzal a pénzzel könnyebb volt egy új lapot indítani. Főleg úgy, hogy nemcsak a szerkesztőségi szobákat, hanem az újságírók, korrektorok nem kis hányadát, a dokumentációt is fizetség nélkül eltulajdonítják. A Transil Rt. kiad egy napilapot, amely bizonyos részvényesek tulajdona és akkor jön a Scripta Rt., amelyben Stanik István mellett, főleg Verestóy Attila a főrészvényes, tehát mások a tulajdonosok és az előfizetőknek, mintha mi sem történt volna, kezdik küldeni az új lapot. Az egészért a Scripta a Transil Rt. -be pénzt beruházó részvényeseinek, egy banit nem fizetett. S mindezt a Stanik vezénylete alatt tették, akinek intézkedésére leállították a Romániai Magyar Szó nyomtatását és hozzákezdtek az Új Magyar Szó szerkesztéséhez. S mivel féltek, hogy a Transil Rt. részvényesei beperelik ezért a Scripta Rt. -t, a Transilt suba alatt felszámolták, úgy hogy, amikor ezt a kisrészvényesek megtudták, már kifutottak a perindítási időből. Mindezek tudatába kérdés, hogy akkor az ÚMSZ-sok mit ünnepelnek? Talán csak nem az RMSZ-t kiadó Transil Rt. vagyona lenyúlásának második évfordulóját? /Román Győző: Az ellopott lap. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 17./
